THE REALEST SHIT

Gáz, hogy egy hónapja posztoltam utoljára, pedig azért zajlott az élet, csak hát a lustaság, nem a blogból élés, mint rosszabb helyeken... :) Ott tartottam legutóbb, hogy van ez az élményhajhászat projekt, amiről a német kolleginák csupa szépet és jót mondtak, hogy igen, van rá érdeklődés, izgalmas találják a vevők az ötleteket, sajátokat is hoznak. Pár hétig teszteltük, de már az első héten látszott, hogy ez egy működő dolog lehet, úgyhogy nekiálltunk mi is, hogy törvényes keretek között megvalósítsuk. És persze itt kezdődtek a problémák! Mert nem úgy van az, hogy csak kitalálod magadnak és csinálod, ahogy jónak látod, dehogy! Létre kell hoznod egy új céget, meg kell felelned különböző követelményeknek és előírásoknak, hiszen többek között utaztatsz, vendéglátózol, programszervező vagy, biztosítást kell kötnöd, felelősséget kell vállalj minden apróságért te magad. Még az sem mindegy, hány fokot fúj az autó klímája, amivel a vevőt elviszed a helyszínre, na itt kaptam agyfaszt, de...

Sok férfi panaszkodik arra, hogy a nőknek nincsenek hobbijaik, mármint azon kívül, hogy vásárlás, trécselés a barátnőkkel és maga a szerelem (pasin lógás). Hát én nem tartozom ezen csajok közé, nekem van egypár, a fele gyakori, mint például a zenehallgatás és filmezés, és néhány ritkább, ezek közé tartozik a mozirelikviák gyűjtése és a maga a pusztító természet. Utóbbi furcsán hangzik így elsőre, úgyhogy kifejteném, miről is van szó. Van egy emlékem kislány koromból, egészen pontosan a második osztályból, amikor a tanítónéni megkérdezte, mik leszünk, ha felnövünk, én pedig nagy meglepetésre azt válaszoltam, hogy meteorológus. A többség állatorvos akart még lenni, nálam az csak a B terv volt akkoriban, mert azért a különböző kutyafajták tanulmányozásával is szívesen töltöttem az időmet. Szóval meteorológus, ez pedig onnan jött, hogy láttam a Twistert, és azonnal lenyűgöztek a tornádók. A szüleim azt mondták nagy fejvakargatások közepette, amikor megkérdeztem, hogyan lehetne hozzáju...