Ugrás a fő tartalomra

Na de mi a jó a csoportszexben?

Nem először tették fel nekem a kérdést ismét, hogy vajon mi lehet a jó abban, hogy több pasi összeáll és vesz egyetlen nőt a szexbuliba? Miért nem mindenkinek egyet? Miért nem többet? Miért ad ki erre bárki pénzt? Miért nem egy egész napot fizetnek, pár órára minek?

Először is, szerintem jellemzőbb lehet, hogy többeket hívnak, én magam is találkozom a helyzettel, hogy kiderül, nem vagyok egyedül. Ha egy nagyobb házibuliról van szó, ott elég tré lenne egyetlen nőn osztozni, éppen ezért az én életemben nem jellemző, hogy különösebben zsúfolt rendezvényekre járnék. Régebben nem találtam szimpatikusnak az ötletet, hogy több csajjal együtt kelljen dolgoznom, ma már egészen elvagyok vele. Az egyetlen hátulütője a dolognak, ha erőltetnek valamiféle leszbizést, nekem az sosem jött be, nem pörget, nem gerjedek a csajokra. Ami kiborít, ha egy társaság más nők bevonása miatt próbál alkudozni az árból. Az alkudozóktól eleve frászt kapok, már egy ideje úgy vagyok vele, hogy nem is akarom tudni, mert csak megemeli a vérnyomásomat az a sok sztori, amit hallok, milyen pofátlanul és mi mindennel próbálják lejjebb húzni az áraimat. Nem alkudozol a fodrásszal, nem alkudozol a hentesnél, de ha kurvát veszel, máris mókolni akarsz, van egy ilyen akarat az emberekben, és ezt nagyon nehezen tolerálom. Az ár fix, törődj bele.

A gangbang videók népszerűsége egyre csak nő, bár ha jól tudom, elsősorban a nők körében, inkább a mi szexuális fantáziánk ez az egy csaj-sok pasi felállás, ami teljesen érthető, viszont nem mondhatjuk, hogy a pasikra, pláne a fiatalokra, nincs hatással ugyanígy az, amit a pornó mutat. Beépült az análszex, szintén a szexfilmek hatása. Ma már nincs film, ami ne tartalmazná, sőt van, ami csak azt. Ennek ellenére rengeteg lány van, aki nem vállalja be, mert nem akar a balesetin kikötni, ezt is meg lehet érteni, viszont a gangbang nem az a műfaj, amiben túl sok szabályt állíthatnál fel. A pornó számlájára írhatjuk, hogy ma már a pisiszex is szinte az alapperverziók közé sorolandó, de azt nem vállalom. Nem, nem, nem. Képtelen vagyok rá, nem. Undorító. Emiatt is érezni a nyomást, a szájhúzogatást, mert mintha tőlem elvárt volna, hogy gyakorlatilag ne legyenek tabuk, de ebben kitartok.

A gangbang iránti vágy ebben a felállásban tehát inkább valamiféle perverzió, fétis, ami nem is annyira a szexről, inkább a határok feszegetéséről szól, ehhez pedig adjuk hozzá a falkába verődést, a farokméregetést, a dominanciaharcokat, az egymás előtt faszagyereket játszást. Nem kell ehhez kora huszonévesnek lenni, az idősebbeknél is megfigyelhető. Nagyon sokszor érezni, hogy az egész arról szól, hogy voltaképpen egymás előtt produkálják magukat, ilyenkor ki lehet szakadni a hétköznapokból, meg lehet mutatni, kiben mi lakozik. A pasik furán vannak megtervezve, hallok ott dumákat, sztorikat, mi mindennel próbálnak felvágni egymás előtt. Szeretik azt a kamut erőltetni, hogy ők szexgépek, férfiállatok, sokszor flegmáznak és szédítik egymást, hogy mi mindent csinálnak otthon a nőikkel, az egyik legfrissebb ilyen emlékem, hogy a csávó arra döngette a mellét, hogy úgy megdugta az asszonyt szülés után egy héttel (!), hogy mehettek a balesetire újra varrni. Na persze. De ott, akkor ez hihető, legalább egymást nem kérdőjelezik meg, akkor lehet adni a macsót, hogy nem csak itt, hanem otthon is... Közben a többségük átlagosan unalmas, közepesen kereső, otthon az asszonynak vigyázzban álló karakter, ebben biztos vagyok. Ha belegondolsz, ehhez elég egy nő, és így, megosztva a költségeket talán még a boszorkánynak sem tűnik fel otthon, hogy apuci kurvázik a haverokkal.

Hogy miért csak pár óra? Átlagosan 3-4. Legfőképpen azért, mert már nem opció, hogy egész estére vagy napra odaadjam magam, nem választható ez, illetve akár lehetne, ha kifizetik minden egyes óráért a kemény programdíjjal terhelt bért, mert nálam nincs kedvezmény, mint a barátnőfílingeseknél, hogy egy éjszakára mindössze öt óra árát kérik el. Emiatt annyira nem is erőltetik a dolgot, osztanak-szoroznak, elég lesz 3-4 óra. Akinek ez kevés, keres mást. A probléma ezzel az, hogy ebben a szakmában nehéz olyat találni, aki nem ír egy hosszú listát a tabukról, nem öreg, nem kokszra kell a pénz, amiért minden mehet, szóval nincs akkora választék azokból, akik nagyjából mindent vállalnak és még nem is estek szét. Nem véletlenül mondom, hogy azért tartom szerencsésnek magam, mert nem nagyon akad konkurencia. Van azért, csak nem sok a többi területhez képest. Ez a vevőknek is le szokott esni, én türelmes vagyok, majd visszatalálnak. Ebben tehát keményen üzletasszonyos vagyok, mert tudom, hogy az én portékám minőségi és szinte egyedi, aki nem akarja megfizetni, az egész nyugodtan forduljon máshoz, oldja meg mással, nem sírok utána, én nem veszítek, mert vannak épp elegen, akik rájöttek, hogy megéri velem üzletelni.

Szerencsének viszont ezt azért tartom, mert vagyok annyira realista, hogy tisztában vagyok vele, hogy mindenkinek más a teherbírása, máshol van az ingerküszöb, akár a fájdalomtűrés, kevesen állíthatják, hogy erre a munkára születtek. Én mindig ezt mondom, mert igaz. Engem erre terveztek, amit jól példáz, hogy nem rendelkezem az úgymond gag reflexszel (nem tudom, mi a pontos magyar fordítása), azaz nem jön rám a hányinger, nem irritál, ha például túl messze nyúlok be a számba a fogkefével. Utánaolvastam egyszer, tíz emberből egynél nincs meg ez a reflex, tehát ettől még nem váltam különleges hópihévé, viszont ennek a reflexnek a kiiktatása, elnyomása szükséges a mélytorkozáshoz. Lányok és fiúk ezrei próbálják hozzászoktatni magukat a tűréshez, a net tele van oktatóvideókkal és jótanácsokkal, kitartó tréningezés szükséges hozzá, hogy ezt az emberek legyűrjék, és még akkor sem tökéletes a végeredmény, hiszen alapvetően van. Nekem sosem kellett küzdenem, így születtem, ez is egyfajta égi adomány, és az egyetlen szakma, amiben használható, az a szexmunka.

Visszakanyarodva az eredeti témához: a gangbang bulik növekvő népszerűségéért én tehát elsősorban a pornót tenném felelőssé, a szerepjátékok témaválasztásain is érződik, hogy gyakran egy-egy konkrét film inspirálta őket. Emberek egymástól teljesen függetlenül kérik ugyanazt a "stoppolós, felszedős, elrablós" játékot, aminek az eredetije egy pornófilmsorozat.

Ha viszont nagyon mélyre akarnék leásni, amit ebben a posztban nem tennék meg, a feminizmusig, illetve az erőviszonyok felborulásáig jutnék, de akár a férfiak erőszak, sőt csoportos erőszak iránti igényén is elgondolkozhatnék.

Megjegyzések

  1. Ez SEM az én műfajom. Nem a korom miatt, poétikus ifjúságom alatt sem voltam kapható ilyesmire. Van valami a pornó eszkalációjának hatásában.
    Viszont Publius Terentius Aferrel vallom:
    "homo sum nil humani a me alienum puto"

    (ha valakinek pont ez a vágya és talál hozzá partnert, akkor a továbbiak kizárólag rájuk tartoznak)

    VálaszTörlés
  2. Nem, úgy általánosságban értem a pasikra.

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Megasztár 1. rész

Mint azt tudjátok, főállásban csoportszexszel foglalkozom, 1:1 felállást jóval ritkábban vállalok el, egyszerűen, mert nem éri meg anyagilag. A kettecskén szex legtöbb esetben egy filler . Komolyabb munka előtt vagy után, esetleg két nagyobb akció között, ha épp már úgyis arra járok, ha épp úgyis hosszabb üresjárat lenne, ha épp többet fizet érte, mint indolt volna, vagy a csoportból valaki privátba akar menni... olyankor belefér. Átgondoltam, miféle felkéréseim is voltak az elmúlt időszakban, gondoljatok rá úgy, mint a Megasztár 1. részére, tudjátok, amikor némely versenyzőtől egyszerűen csak annyit kérdeznétek, hogy " de miért? " Az önjelölt pornósztárok Vannak ezek a fickók, akik gyűjtik a dugásaikról készült felvételeket, egy részük csak saját magának, a többiek pedig, feltételezem, meg is osztják ezeket az ismerőseikkel vagy beküldik pornóoldalaknak (pedig az tiltott), emiatt az egész csak arról szól, hogy ők a saját jövőbeli énjüknek próbáljanak megfelelni, an

Életjel

Gáz, hogy egy hónapja posztoltam utoljára, pedig azért zajlott az élet, csak hát a lustaság, nem a blogból élés, mint rosszabb helyeken... :) Ott tartottam legutóbb, hogy van ez az élményhajhászat projekt, amiről a német kolleginák csupa szépet és jót mondtak, hogy igen, van rá érdeklődés, izgalmas találják a vevők az ötleteket, sajátokat is hoznak. Pár hétig teszteltük, de már az első héten látszott, hogy ez egy működő dolog lehet, úgyhogy nekiálltunk mi is, hogy törvényes keretek között megvalósítsuk. És persze itt kezdődtek a problémák! Mert nem úgy van az, hogy csak kitalálod magadnak és csinálod, ahogy jónak látod, dehogy! Létre kell hoznod egy új céget, meg kell felelned különböző követelményeknek és előírásoknak, hiszen többek között utaztatsz, vendéglátózol, programszervező vagy, biztosítást kell kötnöd, felelősséget kell vállalj minden apróságért te magad. Még az sem mindegy, hány fokot fúj az autó klímája, amivel a vevőt elviszed a helyszínre, na itt kaptam agyfaszt, de

Pasiügy

Az egyik legzavaróbb dolog az emberekben, hogy amikor a barátomat említem, rögtön megjelenik előttük egy kép valami striciről. Vagy egy kidobóról. Vagy valami kokós bűnözőről. Igazából mindennek képzelik, ami rossz, mert mi más lehetne egy pasi, aki prostival jár? Az én párom messze áll ezektől a karakterektől, de az biztos, hogy egy egyedi és megismételhetetlen hópihe. Teljesen átlagos, kisvárosi családban nőtt fel, igazi nyárspolgárok a szülei, amivel ő nem tud azonosulni. Ő nem az a típusú ember, akinek egyébként nagyra törő vágyai volnának, nem akarta soha bejárni a fél világot, nem akart hihetetlen karriert befutni, nem akart kacsalábon forgó palotát és luxusautót, csak ösztönösen, hogy szeret élni és azt igyekszik megvalósítani. Ha munkáról van szó, ő az év dolgozója - szó szerint, egyszer tényleg megkapta a plecsnit. Az a fajta, aki sosem késik, aki mindig bevállalja a túlórát, aki utálja a lógósokat, a link alakokat, a hazugokat, a folyton kifogásokat keresőket, megveti ők

Ez húzós lesz (1. rész)

Nem, még mindig nem arról fogok írni, amit amúgy egyes emberek már találgattak, azaz hogy mi durvát is csináltam a múltbeli munkám során, ami után hosszú szabira mentem. Nem, nem, nem, azt lezártam, átrágtam, nem éri meg megosztani, bocs. Viszont hosszú poszt lesz és egész másról fog szólni, illetve úgy is fogalmazhatnék, hogy valami olyannak a kezdete, amiről inkább egy tök új blogot kellene nyitnom. Ez tervben is van, mert totál nem illik ennek a profiljába az egész, már ha van olyanja neki, amiben szintén nem vagyok biztos. Általában csak firkálgatok mindenféléről. :) Ezt még átgondolom. Amiről én úgy döntöttem, hogy írni fogok ezentúl (ide vagy máshova), az egy olyan probléma, sorsfordulat, ami még nekem is új. Relatíve. Fél éves körülbelül, már amióta ezzel foglalkozom aktívan. Kérem ezért azt, aki olvassa, hogy ne tekintsen úgy erre az irományra, mint valami tudományos beszámolóra, vagy egy mindenre választ adó posztra, mert én még nem vagyok ott. Összeszedem, amit t

Nem tudok kitörni

Ez az a mondat, amit már mindenki ezerszer hallott, dokukat is forgattak belőle, és engem személy szerint halálra idegesít. Miért? Mert kamu. Hagyjuk most az egyedi eseteket és a kényszerítetteket, akik a prostituáltak között egyébként is a kisebbség, valójában a kurvák 90%-a önkéntes. Boncolgathatjuk, mit jelent az önkéntesség, lehet, hogy van benne gazdasági kényszer, de ennyi erővel az utcaseprő és az árufeltöltő is megmentendő, az emberek többsége sosem lesz teljesen elégedett a munkájával vagy a társadalmi státuszával. A prosti legalább jól keres, igen, még a sarki is ahhoz képest, hogy saját erejéből mennyit kaparna össze a csavargyárban. A nem tudok kitörni a valóságban azt jelenti, hogy "nem igazán vagyok kibékülve a helyzetemmel, ciki ez a meló, de még nem ajánlottak olyat, ami miatt kiszállnék", vagy még ennyit sem. Elmesélek egy történetet, ami ismerősi körön belülről jön. Van egy német, barátnőfílinges prosti, aki EU-n kívüli országból származik, eredet